|
Magyarországon a tűzfegyverek ipari gyártásának elterjedésével párhuzamosan, 1892 óta létezik a polgári fegyverekre kötelezően érvényes, a fegyverek vásárlóinak, használóinak biztonságát szolgáló fegyvervizsgálat.
Feladatunk, hogy a fegyver használójának és a környezetében tartózkodók testi épségének műszaki biztonságát megalapozzuk.
FEGYVERVIZSGÁLAT TÖRTÉNETE
Kezdetben az ágyúk használata annyira veszélyes volt, hogy a tüzéreket a köztörvényes bűnözők közül toborozták, a büntetésük elengedése fejében. A kézi tűzfegyverek egyre nagyobb elterjedésével a súlyos balesetek száma is megszaporodott. Sorra születtek a szabályok a fegyverek kipróbálására, ellenőrzésére. Az egységes állami szabályozásra elsőként Maximilian császár adott ki rendeletet 1501-ben. Az állami szabályozást az évszázadok során minden ország bevezette. A szabályozás szigorúságára jó példa I. (Nagy) Péter cár 1723-ban kiadott rendelete (Cári ukáz).
H.ogy hazánkban miért csak 1892-óta? - kézenfekvő a válasz azok számára, akik kicsit is ismerik a magyar történelmet, annak az országnak a történetét, ahol 1526 óta csak az 1704-es Rákoczy-féle, majd az 1848-as szabadságharcok idején gyártottak fegyvert, mert 150 évig a török birodalom, 1692-től pedig a Habsburg királyi ház nem nézte "jó szemmel", ezért nem is engedte, hogy a rebellis magyarok bármilyen pisztolyt vagy puskát gyártsanak. Az 1867-es kiegyezést követően a Kárpát medencében nagy lendületet vett a gyáripar kialakulása, az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül Budapesten 1891-ben a Fegyver és Gépgyár Rt. - a FÉG - megkezdte a katonai és polgári puskák és pisztolyok gyártását. Ferenc József magyar király ugyanebben az évben rendelte el a polgári fegyverek vizsgálatát.
Még egy évnek sem kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar fegyvervizsgálók nemzetközi tekintélyt szerezzenek, 1892-ben a monarchia, majd a belgiumi Liége-i próbaállomás bélyegeit ismeri el viszonossági alapon a magyar kereskedelmi miniszter. Az elismerések sora folyamatosan folytatódott, például 1909-ben a Német Birodalom ismerte el a magyar próbaállomás koronás bélyegét és 1910-ben Magyarországon is érvényessé váltak a német birodalmi lőfegyver-próbabélyegek.
1911-ben belga kezdeményezésre kezdődött el egy nemzetközi technikai bizottság felállítása, hogy egységesítsék Európában a fegyvervizsgálatokat. 1912-ben még részt vettek a magyar szakemberek a munkában, de 1914. július 15-én Brüsszelben a nemzetközi egyezmény aláírásán már nem vehettek részt, ugyanis a június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceget Szarajevóban meggyilkolták és a feszült nemzetközi helyzet az első világháborúba torkollott, így a megcsonkított Magyarország csak 1928-ban csatlakozhatott az egyezményhez és vett részt a Nemzetközi Állandó Bizottság, a C.I.P. ülésein. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a világháború miatt a nemzetközi egyezményt aláíró országok is csak 1923 után kezdték el ratifikálni a szerződést.)
Magyarországon a fegyvervizsgálatot mindig a legkorszerűbb nemzetközi eljárásokhoz igazították, függetlenül attól, hogy a II. világháborút követően - a szovjet megszállás idején - minimálisra csökkent a polgári fegyverek behozatala.
A viszontagságos idők elmúltával 1971-ben ismét önálló lett a polgári kézi lőfegyverek vizsgálata, új tervezésű és ma is használt próbajelek születtek. Magyarország megújította tagságát a C.I.P.-ben azzal, hogy csatlakozott a Kézi Lőfegyverek Próbabélyegeinek Kölcsönös Elismeréséről szóló 1969. július 1-jei egyezményhez.
FEGYVERVIZSGÁLAT
A fegyverek vizsgálatát a Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. az 1973 évi 19. Törvényerejű rendelet, a 2004 évi XXIV. törvény, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet előírásai szerint végzi, amely rendelet összhangban van a C.I.P. határozataival és megfelel a 91/477/EGK tanácsi irányelvnek.
Milyen fegyvereket kell vizsgálni?
Minden olyan fegyvert, amelyet valamely C.I.P. tagállamban még nem vizsgáltak.
A vizsgálat elsődleges célja, a leendő tulajdonos, valamint a környezetében tartózkodók életének, testi épségének védelme.
A C.I.P. szerinti vizsgálat a fegyver biztonságos használhatóságát tartja szem előtt.
A tapasztalataink alapján szükséges a gyári új fegyverek vizsgálata, mert bizony előfordulnak olyan puskák, pisztolyok, amelyek nem tölthetők, vagy éppen a zárolási hézag túl nagy. Olyanok is akadnak, amelyek a növelt nyomású vizsgálótöltényt nem bírják ki, ezek néhány lövés után rendkívül balesetveszélyessé válnának, mert nem megfelelő minőségű anyagokból készültek.
A vizsgálatokat rendkívül költséges és folyamatos felügyeletet igénylő, hitelesített eszközállománnyal végezzük.
Az ellenőreink sok éves képzés után végezhetik önállóan a munkájukat. Mindannyian rendelkeznek vadászpuskaműves, vagy mester végzettséggel.
Az ellenőreinket irányító, felügyelő szakembereink gépészmérnöki, hadmérnöki végzettséggel rendelkeznek, többségük igazságügyi fegyverszakértő.
A vizsgálatainkat a Nemzeti Akkreditáló Testület által elfogadott laboratóriumokban, hiteles mérőeszközökkel és bevizsgált lőszerekkel végezzük.
A Társaságunk 120 éves fennállása alatt óriási tapasztalat gyűlt össze, amelyet az egymást követő generációk adnak át egymásnak. E mellett nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatos továbbképzésre, hogy az új fegyverek, szerkezeti és technológiai kérdéseiben tájékozottak legyünk.
FEGYVEREK IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA
A már használatban lévő fegyverek időszakos műszaki vizsgálata nagyon fontos feladatunk.
A fegyverek időszakos vizsgálatát a Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. a 2004 évi XXIV. törvény, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet előírásai szerint végzi, amely rendelet összhangban van a C.I.P. határozataival és megfelel a 91/477/EGK tanácsi irányelvnek.
A vizsgálat elsődleges célja, a tulajdonos, valamint a környezetében tartózkodók életének, testi épségének védelme.
Sajnos hazánkban a fegyverek kezelésének, javításának kultúrája meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után.
Ennek megváltoztatására sokan tettek már előre mutató lépéseket, azonban ezt a több évtizedes lemaradást csak türelmes, szívós és következetes munkával lehet csak behozni.
Évente közel 2000 db balesetveszélyes fegyvert szűrünk ki.
A leggyakoribb hiba vadászfegyvereknél az agyfa repedése, vagy törése. Belegondolni is rossz, hogy egy lövés közben bekövetkező törés miatt éles, hegyes felületű törött tusa milyen súlyos kéz, vagy éppen mellkasi sérülést képes okozni.
A túl nagy zárolási hézag a fegyver kopásából adódik, lövéskor hüvelyszakadást, a több ezer fokos lőporgázok kifújását okozhatja.
Számtalan olyan fegyvert találunk, amelynek a csőfurata hibás, leginkább annyira korrodált, hogy akár föl is robbanhat.
A csődudor sem ritka jelenség, leginkább a sörétes fegyverekre jellemző, de sokan nem is gondolnák, hogy a 22 Long Rifle-es kaliberű sportfegyvereknél is gyakori.
Szintén a sörétes fegyverek jellemző hibája a horpadt cső.
A biztosító hibája, vagy a hüvelyvonó hiánya sem számít ritkaságnak.
Sajnos a házilagos, nem kellő szakértelemmel végzett javításra is naponta találunk példákat.
Ezek közül a legveszélyesebb a fegyver teherviselő elemeinek hegesztéssel való javítása. A hegesztés megváltoztatja az eredeti anyagszerkezetet, a következménye megjósolhatatlan. A hegesztéssel javított fegyvereket selejtezni kell.
A fegyverek rendkívül nagy teljesítményű hőerőgépek. Kezelésük, karbantartásuk, javításuk nagy gondosságot és szakértelmet igényel.
Kérünk mindenkit, hogy a saját maga és társai testi épségének megőrzése érdekében ne sajnálja az időt, fáradságot és a pénzt a tanulásra, a megbízható kellékekre és a képzett szakemberre.
LŐSZERVIZSGÁLAT
A lőszerek vizsgálatát a Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. az 1973 évi 19. Törvényerejű rendelet, a 2004 évi XXIV. törvény, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm rendelet és a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet előírásai szerint végzi, amely rendelet összhangban van a C.I.P. határozataival és megfelel a 93/15/EGK tanácsi irányelvnek.
A fegyverekhez hasonlóan a lőszereket is vizsgálja Társaságunk.
A vizsgálat elsődleges célja, a felhasználó, valamint a környezetében tartózkodók életének, testi épségének védelme.
Gyakran találunk olyan töltényeket, amelyeknek a mérete nem felel meg az előírásoknak. Ez egyszerűbb esetben például betöltési problémát, súlyosabb esetben olyan nyomásnövekedést okozhat, amely a fegyver gyors tönkremenetelével járhat.
Nem ritka a kiálló csappantyú, amely csőretöltéskor véletlen, zárolás előtti elsülést okozhat.
Vannak olyan töltény sorozatok, amelyeknek a maximális gáznyomása nagyobb a megengedettnél.
Gyakori hiba, hogy a csomagolási egységen, vagy magán a töltényen nincsenek meg az előírt jelölések.
Riasztó- és gáztöltényeknél gyakori, hogy a műanyag záródugó kiszakad a hüvelyből. Ezek a kirepülő szilárd részek átjuthatnak a csőbe szerelt akadályokon és súlyos sérülést okozhatnak.
Alaptevékenységünkből adódóan elsősorban biztonsági szempontból vizsgáljuk a lőszereket. Szakembereink ismeretei és a ballisztikai laboratóriumaink eszközei lehetővé teszik, hogy igény esetén a lőszerek minőségére vonatkozó vizsgálatokat végezzünk.
A vizsgálatainkat a Nemzeti Akkreditáló Testület által elfogadott laboratóriumokban, hiteles mérő- és ellenőrző eszközökkel végezzük.
A ballisztikai laboratóriumunkban lehetőségünk van teljes belballisztikai és külballisztikai vizsgálatok elvégzésére.
Az eredmények elemzését képzett szakembereink végzik, akik ezen a területen több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek.
GYÁRTÁS- ÉS TÍPUSENGEDÉLYEZÉS, SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉS
A gyártani kívánt fegyverek és lőszerek, valamint a gyártók felkészültségének vizsgálatát a Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. az 1973 évi 19. Törvényerejű rendelet, a 2004 évi XXIV. törvény, a 253/2004. (VIII. 31.) Korm rendelet és a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet előírásai szerint végzi, amely rendelet összhangban van a C.I.P. határozataival és megfelel a 91/477/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelveknek.
A gyártás engedélyezése alapvetően rendőrhatósági tevékenység. Ebben az eljárásban társaságunk „szakhatóságként” vizsgálja a gyártásra való technikai és a szakmai felkészültséget.
A fegyverek alapvetően egyedi vizsgálat után kerülhetnek forgalomba. Azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a gyártó vagy a forgalmazó típusvizsgálatot kérjen. Ilyenek a 7,5J alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek, 6mm kaliberig a gáz- és riasztófegyverek.
Lőszerek és egyszer használatos eszközök (speciális kialakításuk miatt a lövés hatására további használatra alkalmatlanná válnak) esetében jellegük miatt csak típusvizsgálat lehetséges.
A típusvizsgálat során a mintadarabok átesnek az egyedi vizsgálaton. Mindezen túlmenően vizsgáljuk, hogy a gyártás körülményei és a technológia képes lesz e garantálni a típus minden legyártott darabjának megfelelőségét.
A vizsgálataink eredményei alapján szakvéleményt készítünk.
A fenti, jogszabályok által meghatározott alaptevékenységünkön túlmenően, szakembereink valamint igazságügyi szakértőink ismereteit és laboratóriumi hátterünket felhasználva szakvéleményeket készítünk, például minőségi kifogás, hibakeresés, tanácsadás területen.
Védőanyagok, szerkezetek vizsgálata
Társaságunk lövedékálló anyagok és szerkezetek vizsgálatával is foglalkozik. Ennek során szabványossági vizsgálatokat végzünk lövedékálló mellényeken, sisakokon, üvegeken és lövedékálló szerkezeteken. Vizsgálunk továbbá szúrásálló anyagokat is.
Ezek a szabványok a következők:
MSZ EN 1063 Építési üveg. Biztonsági üvegezés. A golyóállóság vizsgálata és osztályozása
MSZ EN 1522 Ablakok, ajtók és külső lezáró szerkezetek. Lövedékállóság. Követelmények és osztályozás
MSZ EN 1523 Ablakok, ajtók és külső lezáró szerkezetek. Lövedékállóság. Vizsgálati módszer
MSZ K 1114-1 Testpáncélok. Lövedékálló védőmellények
MSZ K 1114-2 Testpáncélok. Szúrásálló védőmellények
Továbbá a VPAM irányelvek, BS, UL, NIJ stb előírások alapján, a megrendelő igényének megfelelően.
|
