Az elÖltÖltŐ-fegyverek vadÁszati felhasznÁlhatÓsÁg szempontjÁbÓl vÉgzett ballisztikai vizsgÁlata

Az elöltöltő fegyverek – a több évszázados gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján – minden kétséget kizáróan alkalmasak bármely magyarországi vadászható vadfaj elejtésére. Vizsgálatunk célja ezért annak a felmérése volt, hogy a különféle elöltöltő fegyverek ballisztikai tulajdonságai mennyiben elégítik ki a jelenkor jogszabályi, illetve vadászetikai követelményeit. E fegyverek ballisztikai vizsgálata a vadászati felhasználás szempontjából alapvetően három területre terjedhet ki:

•    belballisztika – biztonságos használhatóság, kezdősebesség,
•    külballisztika – lövedéksebesség, röppálya,
•    célballisztika – a lövedék vadban kifejtett hatása.

8.1 Belbalisztika

A felsorolt területeket sorba véve úgy gondolhatnánk, hogy a vadász szempontjából belballisztika nem kiemelt terület. Hiszen a modern, hátultöltő fegyvereknél megszokott, hogy a fegyver belballisztikai jellemzőit a gyártók (fegyver- és lőszergyártók) állítják be a célszerű határok közé. Az elöltöltő fegyvereknél azonban más a helyzet, a lövés leadásához szükséges összetevőket a vadász tölti be a csőbe, így az elöltöltő fegyver belballisztikához kötődő legfontosabb jellemzője a biztonságos használhatóság követelménye. Nevezetesen az, hogy a fegyverhez használt töltetek (lőpor-fojtás-lövedék kombinációk) ne hozzanak létre olyan mértékű gáznyomást a fegyvercsőben, amely annak megrongálódását, szerencsétlen esetben a vadász, vagy a közelében lévők testi épségét veszélyeztné. E követelmény kielégítéséhez az elöltöltő-fegyveres vadásznak mindössze annyit kell tennie, hogy betartja az adott fegyverre vonatkozó gyári töltetajánlásokat (részben a fegyvercsőbe beütve, részben a használati utasításban összegezve), és semmiképpen sem lépi túl azokat. A gyári maximális töltet ajánlásokat úgy állapítják meg, hogy az ne csak a fegyvercső épségét garantálja, de egyben védje az agyazást is. Így a gyári ajánlások betartásával bármely C.I.P. fekete lőporos bevizsgálási jellel ellátott elöltöltő fegyver biztonságosan használható. Az elfogadott C.I.P. próbajelek a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendeletben találhatók.

8.2 Külballisztika

Bár a fegyvercsőben lezajló belballisztikai folyamatok határozzák meg többek között a lövedék kezdősebességét is, mivel a sebességmérés legegyszerűbben a csőtorkolatot már elhagyó lövedéken, a röppálya egy meghatározott szakaszán végezhető el, azt a külballisztika témakörében célszerű tárgyalni. A magyar vadászati jogszabályok az őz elejtését legkevesebb 1000 joule-, a gímszarvas, a dámvad és a muflon vadászhatóságát minimum 2500 joule csőtorkolati energiához kötik. A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz sem kaliber- és lövedéktípus megkötést, sem más, például a célba bevitt lövedékenergiára vonatkozó előírást. Így a különféle elöltöltő fegyverekkel végzett lőpróbák során elsősorban azt vizsgáltuk, hogy az adott fegyverből, a puska huzagolásához való lövedékekkel, a gyári maximális töltet előírások betartásával elérhető-e az 1000 joule, illetve a 2500 joule csőtorkolati energia. A lőkísérleteket Swiss, 3fg szemcseméretű, svájci gyártmányú lőporral, Sellier & Bellot cseh gyártmányú, 4 mm átmérőjű csappantyúk felhasználásával végeztük el. A svájci lőporra azért esett a választásunk, mert mérések alapján a jelenleg piacon lévő fekete lőporok közül a „Swiss” márkanév alatt árult lőporokkal érhető el a szokásos elöltöltő vadászfegyverekkel a legnagyobb teljesítmény. E lőpor további kedvező jellemzője az egyenletes szemcseméret, valamint az, hogy más fekete lőporokkal összehasonlítva viszonylag kevés lerakódást képez a fegyvercsőben. Az egyenletes csőállapot biztosítása érdekében minden lövés előtt egy tisztító tapasszal áthúztuk a fegyverek csőfuratát. A gömblövedékeket textil flastromban töltöttük, a hosszlövedékeket faggyúztuk. Egy-egy töltettel 5 db próbalövést adtunk le a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. ballisztikai laboratóriumában (kivétel: D. Pedersoli Denali puska). A próbalövések során a kilőtt lövedékek sebességét a csőtorkolattól 2,5 m távolságon, 1 m bázistávolságú, HPI B471 típusú sebességmérő fénykapukkal, valamint HPI B214ADC típusú időmérő egységgel, HPI RS485 interfésszel végeztük. A sebességmérő műszer hitelesített, a vizsgálatok légállapot körülményei megfeleltek a C.I.P. előírásoknak. A mérési eredményeket és a megjegyzéseket az alábbi táblázat tartalmazza:

A fenti táblázatban azoknál a fegyvereknél, ahol nem szerepel a „Max. megengedett lőportöltet” megjegyzés, a fegyver teljesítménye a lőportöltet tovább emelésével növelhető.

A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgálatban részt vett elöltöltő puskák többségével (.50 kaliber felett valamennyi) biztonságosan elérhető akár a 2500 joule-t jelentősen meghaladó csőtorkolati energia is. A .45-ös kaliberű fegyverek mindegyikével átléphető az 1000 joule csőtorkolati energia határ. A mért sebességértékek SD (standard szórás) értékei kiválóak, a modern, hátultöltő lőfegyverekhez való jó minőségű lőszerek hasonló jellemzőivel összemérhetők. Ennek elsődleges oka, hogy a hátultöltő fegyvereknél szokásos lőportöltetet tömegeket és lövedéktömegeket jelentősen meghaladó tömegűek az elöltöltő fegyverekben használatos töltetek. Így egy kisebb lőpor, vagy lövedéktömeg eltérés fajlagosan sokkal csekélyebb kezdősebesség eltérést okoz, mint az egy kiskaliberű, gyérfüstű lőporral szerelt lőszernél tapasztalható lenne. A nagy lövedéktömegek és az egyenletes kezdősebességek miatt az elöltöltő fegyverekkel valamennyi vadászias lőtávolságon belül a korszerű hátultöltő fegyverekkel megegyező találati pontosság érhető el.

Fontos külballisztikai jellemzője a kilőtt lövedékeknek az is, mennyire tartják sebességüket, mennyire érzékenyek a külső behatásokra a röppályán. A gömblövedékek ún. fajlagos keresztmetszeti terhelése viszonylag alacsony, emiatt ugyanolyan kaliberű hosszlövedékekkel összehasonlítva nagyobb kezdősebességgel lőhetők ki, viszont gyorsabban veszítik sebességüket, mozgási energiájukat. Az elöltöltő fegyverekhez való hosszlövedékek előnye a gömblövedékeknél nagyobb keresztmetszeti terhelés és a jellemzően kedvezőbb légellenállású lövedékalak mellett, hogy a röppályán állékonyak, a nagy tömegük miatt nehezebben téríthetők ki a lőirányból. Így néhány vékonyabb gally, fű, pár nádszál kevésbé téríti el őket a céltól, mint egy igen nagy sebességű, könnyen expandáló modern puskalövedéket. Az elöltöltő fegyverek többségéből kilőtt lövedékre – a kisebb lövedéksebesség miatt - a röppályán ható időjárási tényezők (szél, eső) tovább hatnak, hatásuk a nagy lövedéktömeg miatt fajlagosan gyakran mégis kisebb, mint a modern, kiskaliberű, hátultöltő fegyverből kilőtt lövedékekre.

8.3 Célballisztika

Az elöltöltő fegyverekhez való lövedékek célballisztikai hatásának vizsgálata igen nehézkes, a vad testét megfelelően szimuláló anyagkombináció alig-alig készíthető. A különféle zselatinokra, szappan-blokkokra végzett próbalövések a legelterjedtebb hátultöltő vadászlőfegyverekkel való összehasonlítást a lövedékek részben eltérő hatásmechanizmusa miatt csak korlátozottan teszik lehetővé. Így az elöltöltő vadászfegyverektől várható célballisztikai hatások vizsgálata során a lövedéksebességek, lövedéktömegek és a lövedék kialakítása, anyaga által meghatározott tulajdonságokra a vadászatra jelenleg is elterjedten és sikeresen használt fegyverekkel való összehasonlításból következtethetünk. Az elöltöltő vadászfegyverekhez gömb- vagy hosszlövedék használatos. A legelterjedtebb lövedékek köpeny nélküliek, lágyólomból, vagy kis mértékben ötvözőkkel (ón, antimon, stb.) keményített ólomból készülnek.

Az elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékek tömege - a .45 vagy annál kisebb kaliberű gömblövedékek kivételével - azonos, vagy meghaladja a jelenleg Magyarországon használt modern vadászfegyverek többségének szokásos lövedéktömegét.

Azonban jó összehasonlítási alapot nyújt néhány bevált, nagykaliberű hátultöltő vadászfegyver kaliber gyári katalógus adata:

A fenti adatokból látható, hogy a hosszlövedékkel töltött, huzagolt csövű elöltöltő vadászfegyverek többségétől kilőtt hosszlövedékektől valahol a klasszikus nagykaliberű, hátultöltő golyós vadászfegyverek és a sörétes fegyverből kilőtt golyó „gyöngygolyó”, Brenneke” közötti lövedékhatások várhatóak.

8.4 Elöltöltő sörétes fegyverek

A vizsgálatok során egy Magyarországon széles körben használt (Armusa Veloz) 32 g, 3,5 mm átmérőjű söréttöltettel szerelt sörétes vadászlőszert hasonlítottunk össze egy elöltöltő sörétes vadászfegyverből kilőtt töltettel. Először 700 mm hosszúságú C.I.P. mérőcsőből lőttünk ki 5 db sörétes vadászlőszert, majd a szintén 700 mm csőhosszúságú elöltöltő vadászpuskát töltöttük meg a hozzá megengedett maximális 89 grain fekete lőpor töltettel, a fölé töltöttük be a vizsgált sörétes lőszerével megegyező sörétkosarat, ólomsörétet és így végeztünk öt próbalövést. A mért sebességadatok az alábbi táblázatban láthatók:

A mérési adatokból látható, hogy a konkrét sörétes lőszer, illetve a vizsgált vadászpuska megegyező söréttöltettel vizsgált lövedéksebességei között mindössze kb. 40 m/sec különbség van a csőtorkolattól 2,5 m-rel mérve. Mivel a légellenállás – így a sörétszemek lassulása is – nagyban függ a lövedéksebességtől, a két töltet közötti sebességkülönbség a vadászat szempontjából fontosabb 20-40 m lőtávolságon már nem tér el a vadász számára jól érzékelhetően egymástól. Ugyanakkor a fekete lőpor tulajdonságai miatt a söréttöltet gyorsulása nem olyan dinamikus a fegyvercsőben, mint a füstnélküli lőpor használata esetén, emiatt a sörétszemek kevésbé deformálódnak és várhatóan egyenletesebb szórásképet biztosítanak.

8.5 Megállapítások:

Az elöltöltő vadászfegyverek biztonságos használatának műszaki feltételei adottak. Az elöltöltő-fegyveres vadász azonban az elöltöltő fegyver speciális jellemzői miatt a megszokottól eltérő ismeretekkel is kell, hogy rendelkezzen. Míg a hátultöltő, modern fegyvere vadász szakkönyvek, katalógusok felütésével megismerheti fegyverének-lőszerének alapvető teljesítményadatait, addig az elöltöltő fegyveres vadásznak – mivel ő állítja össze a vadászathoz használat töltését - konkrét méréseket kell végrehajta(t)nia fegyverével, hogy meggyőződjön arról, hogy töltete a fegyverével biztosítja-e a jogszabályokban egyes vadfajokra meghatározott minimális lövedékenergiát.
Az elöltöltő vadászfegyverek a modern hátultöltő vadászfegyverekkel megegyező pontosságra képesek. A nagy kezdősebességű, könnyű lövedékű modern fegyverekkel szemben nagy tömegű, stabilitásából nehezen kibillenthető lövedékük előnyt is jelenthet bozótos, illetve vékony szárú növényzettel takart területeken való vadászatkor. Az elöltöltő vadászfegyverek modern társaikhoz képest némileg kisebb lövedéksebessége íveltebb röppályát eredményez, de ennek jelentősége a jellemző mechanikai (fém) irányzék által korlátozott maximális vadászias lőtávolságon (50-80 m) belül nem számottevő.

A huzagolt csövű elöltöltő vadászfegyverek lövedéke – megfelelően kiválasztott töltet esetén – a fegyver vadászias lőtávolságán (50-80 m) belül alkalmas lehet valamennyi Magyarországon golyóval vadászható vadfaj elejtésére.

A rendelkezésünkre álló mérési eredmények, szakirodalmi adatok alapján a .45-ös (kb. 11,4 mm), vagy azt meghaladó kaliberű, huzagolt csövű (golyós) elöltöltő fegyvereket megfelelő töltettel alkalmasnak tartjuk az őz, a malac, a süldő, valamint a szőrmés kártevők elejtésére.

Az .50-es (kb. 12,7 mm), vagy azt meghaladó kaliberű, huzagolt csövű (golyós) elöltöltő fegyvereket hosszlövedék alkalmazásával alkalmasnak tartjuk a gímszarvas, a dámvad, a muflon és a vaddisznó elejtésére.

A 20-as, vagy annál nagyobb kaliberű sörétes (sima csövű) elöltöltő fegyvereket műszakilag és ballisztikailag egyaránt alkalmasnak tartjuk a sörétes vadászfegyverrel vadászható hazai fajok biztonságos, etikus elejtésére, azok hatásos lőtávolsága gyakorlatilag jelentéktelen mértékben (néhány méter) tér csak el modern, hátultöltő társaik hatásos lőtávolságától.

A teljes tanulmány megtalálható a http://www.kapszli.hu/emagazin/eloltolto_vadaszat.pdf webcímen

Személyesen: 1031 Budapest, Gyöngysor u. 6. / Telefonon: 347-6030 / Telefaxon: 347-6039 / E-mail-ben: info@pklv.hu